![\"a2\"](\"https:\/\/maimoni.cafeblog.hu\/files\/2015\/11\/a231.jpg\")
<\/a>H\u00e1rmas sz\u00e1m\u00fa, nem\u00e9t tekintve fi\u00fa gyermek\u00fcnk az \u00e9rintett a t\u00f6rt\u00e9netben, aki el\u0151z\u0151 k\u00e9t testv\u00e9r\u00e9hez k\u00e9pest sokkal \u00e9rz\u00e9kenyebb volt a kezdetekt\u0151l. Ha r\u00f3la van sz\u00f3, nem tudok t\u00fall\u00e9pni azon az esem\u00e9nyen, hogy amikor hat h\u00f3napos terhes voltam vele, ki kellett h\u00fazni egy gyulladt fogamat, amit az el\u00e9gg\u00e9 tapasztalatlan, fiatal fogorvosn\u0151 nem tudott el\u00e9rz\u00e9stelen\u00edteni. De kih\u00fazta, \u00e9n pedig \u00fcv\u00f6lt\u00f6ttem, mint a sak\u00e1l. Remegve, s\u00edrva j\u00f6ttem ki a rendel\u0151b\u0151l, m\u00e9g ut\u00e1nam is sz\u00f3lt, hogy „az\u00e9rt ez nem f\u00e1j \u00fagy, mint egy sz\u00fcl\u00e9s”, mire h\u00fcpp\u00f6gve v\u00e1laszoltam neki, hogy „cs\u00e1sz\u00e1rral sz\u00fcltem”, sz\u00f3val az nekem nem f\u00e1jt, csak hogy tudja. A v\u00e1r\u00f3ban d\u00f6bbent tekintetek fogadtak, felkaptam a kab\u00e1tomat \u00e9s mentem, hogy valami csendes zugban \u00fagy rendesen kis\u00edrhassam magam.<\/p>\n
Ezek ut\u00e1n, a ki\u00edrt id\u0151ben megsz\u00fcletett Bence, cs\u00e1sz\u00e1rral, mint a t\u00f6bbiek, \u00fagyhogy nem f\u00e1jt, de az az els\u0151 napt\u00f3l l\u00e1tszott, hogy valahogy m\u00e1s, mint a testv\u00e9rei. K\u00e9s\u0151bb ez a benyom\u00e1som teljesen hat\u00e1rozott lett: sokkal ragaszkod\u00f3bb volt, egy pillanatra sem t\u0171nhettem el a szeme el\u0151l. Az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n k\u00edv\u00fcl azonban m\u00e1s furcsas\u00e1g nem volt, a szobatisztas\u00e1ggal j\u00f3l haladtunk, h\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ra majdnem teljesen szobatiszta volt m\u00e1r \u00e9jszak\u00e1ra is – amikor megsz\u00fcletett Zs\u00f3fi, a negyedik gyermek.<\/p>\n
Itt valami t\u00f6rt\u00e9nt, mert b\u00e1r annak ellen\u00e9re, hogy tov\u00e1bbra is minden este mellette fek\u00fcdtem, igyekeztem, hogy ne \u00e9rezze mag\u00e1t mell\u0151zve, az \u00e9jjeli bepisil\u00e9s gyakoribb lett, \u00e9s nem is m\u00falt el. A h\u00e1ziorvos azt mondta, hogy hat\u00e9ves korig nem \u00e9rdemes foglalkozni vele, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fi\u00fakn\u00e1l gyakori ez, \u00e9s \u00e9n meg is nyugodtam. Viszonylag, persze, mert amikor egy h\u00e9ten ak\u00e1r k\u00e9tszer-h\u00e1romszor is arra \u00e9bredtem \u00e9jjel, hogy Bence ott \u00e1ll mellettem, \u00e9s azt mondja, hogy bepisiltem, na, h\u00e1t akkor nem \u00f6r\u00fcltem. De soha, soha, egyetlen egyszer sem szidtam le<\/strong> az\u00e9rt, ami t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s nagyon figyeltem arra, hogy a testv\u00e9rei se g\u00fanyolj\u00e1k ki, m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl se – de szerencs\u00e9re nem tettek ilyet soha. Tudtam, hogy Bence is szenved a helyzett\u0151l, eszem \u00e1g\u00e1ban sem volt tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtani azzal, hogy b\u0171ntudat al\u00e1 helyezzem egy olyan dolog miatt, amir\u0151l nem tehet. Egy\u00fattal ott motoszk\u00e1lt bennem a sz\u00f6rny\u0171 gyan\u00fa, hogy mi van, ha szeg\u00e9ny gyereknek szervi baja van, mi meg itt ellaz\u00e1skodjuk, \u00fagyhogy amikor legk\u00f6zelebb a gyerekh\u00e1ziorvosn\u00e1l j\u00e1rtunk, elmondtam ezt az aggodalmamat – ekkor m\u00e1r Bence \u00f6t\u00e9ves volt -, \u00e9s a doktorn\u0151 felv\u00e1zolta, hogy j\u00f3, el lehet menni az enuresis k\u00f6zpontba<\/a>,<\/strong> a megyei k\u00f3rh\u00e1z nefrol\u00f3giai oszt\u00e1ly\u00e1ra, ahol kivizsg\u00e1lj\u00e1k majd<\/strong>, de tegy\u00fcnk egy pr\u00f3b\u00e1t, hogy motiv\u00e1lhat\u00f3-e<\/strong> az \u00e1gytisztas\u00e1gra. Kaptunk egy kis kihajthat\u00f3s lapot, benne 31 napnak val\u00f3 kis n\u00e9gyzet, \u00e9s hozz\u00e1 K\u00f6zben mardosott a b\u0171ntudat n\u00e9ha, mi van, ha<\/strong> szeg\u00e9ny gyerek m\u00e9gis<\/strong> vesebeteg, vagy mittudom\u00e9n, m\u00e1r r\u00e9g meg kellett volna m\u0171teni esetleg, \u00e9n meg lefizet\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1lkozom?! K\u00e9rtem beutal\u00f3t az enuresis k\u00f6zpontba.<\/p>\n Eml\u00e9kszem, egy p\u00e9nteki napra kaptunk id\u0151pontot, Bence 7 \u00e9ves lehetett. Kik\u00e9rdeztek minden el\u0151zm\u00e9nyt, volt vizeletvizsg\u00e1lat, ultrahang, m\u00e1r nem is eml\u00e9kszem, mi m\u00e9g, \u00e9s minden negat\u00edv<\/strong> volt. V\u00e9g\u00fcl a doktorn\u0151 azt mondta: eddig nem tal\u00e1ltak semmit, \u00fagyhogy \u00f6t napra be kellene fek\u00fcdni a gyerekkel, akkor megn\u00e9zn\u00e9k, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a k\u00f3rh\u00e1zban, mennyi vizeletet \u00fcr\u00edt mikor, mennyit iszik, sat\u00f6bbi, h\u00e9tf\u0151n k\u00e9ne is j\u00f6nni, j\u00f6v\u00fcnk vagy nem?<\/p>\n Tess\u00e9k? Hogy \u00e9n most d\u00f6ntsem el, p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n, hogy h\u00e9tf\u0151t\u0151l \u00f6t napon \u00e1t nem leszek otthon a h\u00e1rom m\u00e1sik gyerek mellett, hogy a f\u00e9rjem nyak\u00e1ba szakad minden, \u00e9s most v\u00e1laszoljak an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezt megbesz\u00e9lhetn\u00e9m vele? Mondtam az orvosnak, hogy \u00e9n erre \u00edgy nem mondhatom, hogy j\u00f6v\u00fcnk, mert h\u00e1t otthon akkor mi lesz… H\u00e1t pedig ezt el kellene tudni d\u00f6nteni – mondta roppant nem kedvesen, \u00e9s akkor \u00e9n d\u00f6nt\u00f6ttem: most nem.<\/p>\n Elvittem urol\u00f3gushoz, aki mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en fel\u00edrt egy gy\u00f3gyszert, amit kiv\u00e1ltottam, majd elolvastam a mell\u00e9khat\u00e1sait, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, nem adom be.<\/p>\n Kerestem egy nagyon kedves gyerekpszichol\u00f3gust, a Judit n\u00e9nit, elvittem hozz\u00e1 Benc\u00e9t. Bence nagyon szeretett hozz\u00e1 menni, egy \u00f3r\u00e1t t\u00f6lt\u00f6ttek el kettesben, \u00e9s Judit is meger\u0151s\u00edtett engem abban, amit gondoltam: a probl\u00e9ma oka eg\u00e9szen biztosan nem szervi, hanem ez az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e1llhat a h\u00e1tt\u00e9rben, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul nagyon m\u00e9lyen alszik<\/strong> a gyermek. Ezzel kapcsolatban volt olyan \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnk t\u00f6bbsz\u00f6r, hogy Bence \u00e9jjel ijeszt\u0151 hangon s\u00edrni \u00e9s kiab\u00e1lni kezdett, de nem lehetett ebb\u0151l az \u00e1llapotb\u00f3l kibillenteni, nem lehetett fel\u00e9breszteni sehogy, hanem \u00fagy t\u00edz-tizen\u00f6t perc m\u00falva elm\u00falt ez a r\u00e9miszt\u0151 jelens\u00e9g – amir\u0151l csak nemr\u00e9g tudtam meg, hogy neve is van: pavor nocturnus,<\/a> \u00e9jjeli felriad\u00e1s.<\/p>\n Telt az id\u0151, ny\u00e1ri sz\u00fcnetben m\u00e1r szinte teljesen elm\u00falt<\/strong> a bepisil\u00e9s, ahogy j\u00f6tt az iskola, visszaj\u00f6tt a felh\u0151 is. Sokat szorongott Bence abban az id\u0151ben, b\u00e1r pr\u00f3b\u00e1ltam oldani, egy\u00fctt f\u0151zt\u00fcnk-s\u00fct\u00f6tt\u00fcnk, k\u00f6zben mindig mes\u00e9lgetett, mi volt a suliban, \u00e9s \u00edgy mondta el egyszer, hogy az oszt\u00e1lyb\u00f3l n\u00e9gy fi\u00fa r\u00e1sz\u00e1llt, \u00e9s sz\u00edvatj\u00e1k, besz\u00f3lnak, \u0151 pedig nem tud visszav\u00e1gni. Mit mondjak, legsz\u00edvesebben m\u00e1snap reggel berohantam volna az iskol\u00e1ba, \u00e9s j\u00f3l megr\u00e1ngattam volna a n\u00e9gy gyereket, de persze nem tettem semmit, ink\u00e1bb Benc\u00e9t pr\u00f3b\u00e1ltuk er\u0151s\u00edteni, ne t\u00f6r\u0151dj\u00f6n vel\u00fck, \u0151 akkor is \u00fcgyes, okos, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\n Judit n\u00e9ni mondta azt is Benc\u00e9nek, hogy amikor napk\u00f6zben pisil, tartsa vissza, majd engedje \u00fajra, tartsa vissza, engedje, \u00edgy er\u0151s\u00edtse a z\u00e1r\u00f3izmot<\/strong>. \u00c9s m\u00e9g egy gyakorlat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re k\u00e9rte: megmutatta neki egy k\u00f6nyvb\u0151l, hogy n\u00e9z ki bel\u00fcl a teste – hol vannak a ves\u00e9k, h\u00fagyh\u00f3lyag, h\u00fagyvezet\u00e9k, hogyan lesz a pisi, \u00e9s hogy \u00fcr\u00fcl ki, \u00e9s mondta neki, k\u00e9pzelje azt, hogy egy par\u00e1nyi kis katona minden este leereszkedik ott bent a h\u00fagyh\u00f3lyaghoz, \u00e9s a h\u00fagyvezet\u00e9kn\u00e9l j\u00f3l \u00f6sszek\u00f6t\u00f6zi egy madzaggal, ne tudjon kifolyni \u00e9jjel a pisi. Ez is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n De ami legink\u00e1bb m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: az id\u0151.<\/strong><\/p>\n 12 \u00e9ves volt m\u00e1r, amikor \u00fagy t\u0171nt, v\u00e9gre v\u00e9ge. Ut\u00e1na sz\u00f3rv\u00e1nyosan, n\u00e9h\u00e1ny havonta egyszer m\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nt baleset, de azt m\u00e1r nem jegyezt\u00fck. A l\u00e9nyeg, hogy elm\u00falt.<\/p>\n Aki hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1val k\u00fczd, annak a k\u00f6vetkez\u0151ket tudom aj\u00e1nlani:<\/strong><\/p>\n<\/a>ugyanennyi napocska matric\u00e1t. A n\u00e9gyzeteken eredetileg felh\u0151k szerepeltek, \u00e9s minden egyes sz\u00e1raz \u00e9jszaka ut\u00e1n r\u00e1 lehetett ragasztani a napocsk\u00e1t. Innent\u0151l m\u00e1r nem azt mondta Bence, hogy bepisilt, hanem hogy „felh\u0151 volt”. De az els\u0151 k\u00e9t h\u00e9tben csak napocsk\u00e1kat lehetett l\u00e1tni a lapon. Boldog voltam, megnyugodtam, \u00f3, \u00fagy l\u00e1tszik, t\u00e9nyleg nem szervi a baj, l\u00e1m-l\u00e1m, milyen egyszer\u0171en megold\u00f3dott a probl\u00e9ma, k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, doktorn\u0151 – de azt\u00e1n elkezdtek gy\u0171lni a felh\u0151k<\/strong>. El\u0151sz\u00f6r csak egy h\u00e9ten egy, azt\u00e1n kett\u0151, azt\u00e1n volt olyan, hogy megint h\u00e1rom. A matricaragaszt\u00e1s nem motiv\u00e1lta t\u00f6bbi Benc\u00e9t, \u00e9s k\u00e9sz, v\u00e9ge volt a napocsk\u00e1s lap var\u00e1zs\u00e1nak. \u00daj tr\u00fckk<\/strong> ut\u00e1n n\u00e9ztem; akkoriban az oszt\u00e1lyt\u00e1rsai -mert m\u00e1r iskol\u00e1s volt -, \u00e9s \u0151 maga is matric\u00e1t gy\u0171jt\u00f6tt. Felaj\u00e1nlottam, hogy minden napocsk\u00e1hoz (mert ez maradt a sz\u00e1raz \u00e9jszaka neve) v\u00e1laszthat a boltban egy matric\u00e1t. Ez is motiv\u00e1lta, de szint\u00e9n csak egy ideig. De nem tudtam meg\u00e1llni: p\u00e9nzt aj\u00e1nlottam. 100 forint minden sz\u00e1raz \u00e9jszak\u00e1\u00e9rt. Na, ezen a t\u00f6bbi gyerek felh\u00e1borodott, mi az hogy, milyen k\u00f6nny\u0171 a Benc\u00e9nek, de mondtam nekik, figyeljetek, nekem a mos\u00e1s t\u00f6bbe ker\u00fcl, \u00fagyhogy ez van. Ez a motiv\u00e1ci\u00f3 is csak p\u00e1r h\u00e9tig volt \u00e9rdekes.<\/p>\n<\/a>Nem mondom, hogy id\u0151nk\u00e9nt, amikor megszaporodtak a felh\u0151k, nem gy\u00f6t\u00f6rt a k\u00e9ts\u00e9g<\/strong>, hogy akkor, ott igent kellett volna mondani. N\u00e9ha rettegtem att\u00f3l, hogy m\u00e9gis kider\u00fcl valami baj, ami mondjuk megel\u0151zhet\u0151 lett volna, ha azt az \u00f6t napot valahogy megoldjuk. Ezzel azt\u00e1n j\u00f6tt az az \u00e9rz\u00e9s is, hogy micsoda egy anya vagyok \u00e9n, hanyag, treh\u00e1ny, felel\u0151tlen, – de id\u0151r\u0151l id\u0151re er\u0151s\u00f6d\u00f6tt bennem az az \u00e9rz\u00e9s is, hogy nincs itt baj. El fog m\u00falni<\/strong>, csak ki kell v\u00e1rni.<\/p>\n