Mandulás fokhagymaleves szardellával

A tömény umami.
A szardella, tudjátok, ez az a hal, ami igazából fűszer. Nem összetévesztendő a szardíniával! A szardella az Atlani- és a Csendes-óceánban, illetve a Földközi-tengerben él, kifogása után rögtön sóban, olajban konzerválják, így találjuk meg mi is a boltok polcain. A kis filék mellett vásárolhatunk ajókagyűrűt, amely egy szem kapribogyó köré felcsavart szardella, illetve szardellapasztát; az ötödik alapízként számon tartott „umami” remek forrása. A főzés során szinte lejesen szétolvad, nyomát nem találjuk, azonban valami egészen különleges ízt varázsol a legegyszerűbb ételeknek is. Néhány filé és vaj összeturmixolásával egyszerű előételt állíthatunk elő, amelyet pirítósra kenve fogyaszthatunk.
Na de lássuk ezt a levest.

Hozzávalók 4 személyre:
5 dkg szeletelt mandula
8 gerezd fokhagyma
4 szardellafilé
1 liter húsleves (ha épp nincs, akkor víz+fűszerek: lestyán, zellerzöld, só, bors, esetleg szárított zöldségkeverék; nyilván más íze lesz, mint az enyémnek, de semmiképp nem lesz rossz…)
2 nagy szelet pirított kenyér
2 ek olívaolaj

A tetejére:
5 dkg szeletelt mandula

A mandulát száraz serpenyőben megpirítom. Lehet egyből mind a 10 dekát,és ötöt félreteszünk a tálaláshoz.
A megpucolt fokhagymagerezdeket a kés lapjával szétlapítom.

Egy lábasban az olívaolajon átforrósítom a fokhagymát, rádobom az 5 deka pirított mandulát, a szardellafiléket, kicsit kevergetve pirítgatom, de nem várom meg, hogy a fokhagyma megégjen (amúgy ezért nem vágom apróra: akkor hamarabb kezdene barnulni).

Felöntöm a húslével, öt percig forralom, majd beledobom a kockákra vágott pirított kenyereket, és az egészet botmixerrel egyneműsítem.

Tálalásnál megszórom a maradék pirított mandulával. Vagy pirított kenyérkockával. Nekem nehéz volt abbahagynom így is, úgy is.