Pityunak van már előélete itt a blogon, ő az, akinek egyszer disznófület szereztem be, akinek köszönhetően májusban egy péntek este fokhagymás-vajas pisztrángot vacsoráztunk, aki miatt megpróbálkoztam a füstölt marhanyelvvel, és aki a múltkori libavágáskor egyszemélyben volt sakter, valamint a bontóbrigád oszlopos tagja.
Most valami olyat alkotott, amihez zenét kellene szerezni. Mert ha azt mondom, olajos hal, az ugyanaz, mint amikor valaki a sóletet lebabfőzelékezi. Nem vagyok nagy halrajongó, ez tény – de ilyen finomat régen ettem.
Gardából készült, ami az egyetlen édesvízi heringféle.
Amikor Pityu mesélte, mire készült, megkértem, fotózzon a gyártás során, és küldje el a receptet.Hát íme:
„Gardát megtisztítom, félbevágom, 3-4 órára lesózom, utána lecsurgatom, nem mosom, maradjon rajta só.
Beleteszem a kuktába, rétegezve vastagra vágott hagymával, fekete bors, zöld bors, fokhagyma, meg ami van, felöntöm olajjal, 1 dl víz, amikor elkezd szuszogni a téma, akkor leveszem minimálra és úgy jáccik még két órát. Utána hagyom langyosra hűlni (ez kb. 5-6 óra), aztán lapáttal óvatosan kiszedem és felöntöm a szűrt olajjal. Tettem félre egy adagot, ha erre jártok.
Pityu”
Nem sokat várattunk magunkra.
kérdésem a következő: mit javasolsz, ha nincs kuktám?…
Hát akkor lábasban lefedve, de legalább 2x annyi ideig főzni.
Móni kedves, tessen eztet a Pityu embert ide is áttranszferálni egy kicsit az ő halaival egyetemben!
Nekünk is gyárthat egy jó kuktányi ilyen tüneményt! 😀
Milyen lenne dévér keszegből?? meg merjem próbálni??