Szedres, meggyes és francia

Jól megviccelt ma a blogger sokunkat, annyiszor próbáltam kommentelni itt-ott, hogy most aztán nem győzöm törölgetni. Köszönöm a bíztató szavakat, amikor írtátok, hogy másutt is ez a helyzet, megnyugodtam.
És hát csak elkészült ez a süti is.
Édes quiche, azaz „kis”. Sós változata azt hiszem, gyakoribb, de ha egy gyors édesség kell, ez jó megoldás. Szinte bármilyen gyümölccsel készülhet – oké, görögdinnyével nem -, jó, ha valami savanykás ízzel párosítjuk az édes tejszínes krémet.
Az udvar végében álló szederfára néztem, és akkor eldöntöttem: muszáj kipróbálnom sütiben! Ám mivel önmagában nem tartottam elég karakteresnek az ízét, meggyel párosítottam.

Hozzávalók a tésztához:
25 dkg liszt
17 dkg hideg vaj
2 dkg cukor
fél kk só
1 egész tojás

A töltelékhez:
kb. 40 dkg gyümölcs (nálam most meggy és szeder vegyesen)
2 egész tojás
12 dkg cukor
2 dkg liszt
2 dl tejszín
+ vaníliás cukor a tetejére

A lisztet a gyúrólapra öntöttem egy kupacba, majd a kockákra vágott vajat rátettem, és a két tenyerem között elmorzsoltam a liszttel. A kupac közepébe mélyedést vájtam, beleütöttem a tojást, beleszórtam a cukrot és a sót, és gyorsan összegyúrtam az egészet. Remekül összeállt az egész egy gombóccá, ekkor fóliába csomagoltam, és kb. 40 percre hűtőbe tettem.

A hideg tésztát kinyújtottam a piteforma méretére.

Feltekertem a sodrófára, majd a kivajazott formába terítettem.

Elegyengettem a tésztát a formában, és húsz percre megint visszatettem a hűtőbe. Addig is összeállítottam a krémet.

A tojásokat jó habosra kevertem a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet és a tejszínt.

Bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, és elővettem a tésztát a hűtőből. Elhelyeztem a formában a megtisztított, kimagozott gyümölcsöt, majd ráöntöttem a krémet.

A tetejét megszórtam házilag készített vaníliás cukorral (vaníliarudak pácolódnak kristálycukorban egy jól zárható üvegben), majd 35 perc alatt megsütöttem. Érdemes megvárni, hogy kihűljön: ekkor szeletelni is lehet, és finomabb is.