Megérkeztek az első lakók a „farmunkra„! Tegnap 25 naposlibát, és 11 három hetes kacsát telepítettünk a múlt héten rendbe tett ólakba.
Az érkezés pillanata. Ők a kacsáink.
Így néznek ki az egynapos libák.
A gyerekeknek óriási élményt jelent az állatokkal való közvetlen kapcsolat.
A lányok egyből nevet is adtak néhánynak – persze, megkülönböztetni nem fogják tudni őket…
A kacsák az itatóban eléjük tett vizet húsz percen belül kifürödték.
A libák is belakták a rendelkezésükre álló négyzetméterek egy kis részét – azt, ahova odasütött a nap, később pedig a felszerelt infralámpa alatt csoportosultak.
Ma folytatjuk a munkát, és szabadtéri kürtőskalács-sütésre is készülünk, erről majd beszámolok később.
Nagyon aranyosak!Szinte kedvet kaptam ólat építeni a kert végébe. :))
Jaj, de aranyosak. Ha nem csalódom, november-december tájékán zsírmájas recepteket fogunk itt találni. ;-D (Ha jól emlékszem van egy spanyol fickó, aki nem tömi őket és úgy lesz hízott a májuk – Gordon Ramsey egyik sorozatában mutatták be.) (Nekem az ilyen édes kislibákról ilyesmik jutnak az eszembe… ;-DDD)
Ó, a kicsike libucik de drágák!Ha soha nem nőnének meg és maradnának ilyen cukik, akkor tartanék vagy hármat, kedvencként.
Nagyon tetszik, nagyon jó ötletnek tartom ezt az egész farmosdit, kiváncsian várom mindig a fejleményeket! Gratulálok az első állatkákhoz, nagyon cukik!!
A baromfik szépségversenyén nyernének az biztos. :-))Kár, hogy az egyik legpiszkosabb teremtésekké válnak pecsenye korukra,… a kacsasült hmmmmm…!A libát én nem nagyon kedvelem, vagy talán nem ettem még jót?
Most aztán irigykedhetünk! Milyen édesek!És tényleg.. a kacsáknak nem lesz fürdő-jük???
Anno, „megboldogult kislánykoromban” (falusi lévén)minden nyári szünetem azzal telt, hogy legeltettem a libáinkat. Mellettük kézimunkázgattam, ha már teli ették magukat, de leginkább olvastam az árok parton üldögélve… A kisliba gyönyörű és puha és selymes és aranyos és minden… A kifejlett liba megint csak gyönyörű jószág. És nagyon okos! És éber! És finom…Azt mondják, legalábbis. Én a pirított krumplit és a dinsztelt káposztát szeretem a leginkább libasültből…
HÁt igen, a libáról, nekem is a libamáj az első asszociációm. Egyébként rossz emlékeim vannak gyerekkoromból a felnőtt libákkal kapcsolatban, biciklivel mentem, és a hülye gúnár sápítozva üldözött, én meg annyira féltem… Ilyen kicsi korukban tényleg nagyon aranyosak.Tervben van, hogy a kacsáknak lesz egy kis medence-szerűség hamarosan.