Ti küldtétek, küldjetek még!
A lányomnak két és fél – hároméves kora körül minden „koszos, büdös, kakis” volt, ha nem tetszett neki, vagy éppen nem volt hozzá kedve. Például nem akart hazajönni a játszótérről. Mondtuk neki, hogy kicsim, köszönj el szépen, megyünk haza, késő van, mire ő lefeküdt egy padra, és kiabálni kezdett: „Én itt alszom! Nem hazamegyek, mert koszos lakás, büdös a lakás!” Gondolhatjátok, hogy elég kínos volt ebből magyarázkodni…
Várom a további cikis sztorikat a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com-ra! A jelszó: senki sem tökéletes!
Juuuuuuuuj 😀