Vaterás vásárlásaim vegyes érzelmeket hoznak elő belőlem; de amennyire pórul jártam a fagyigéppel, annyira jó vásárt csináltam az Atlas tésztakészítővel. Már többször emlegettem, hiszen készítettem vele lasagnát, szélesmetéltet, spagettit, és elmondhatom: kezdek rutinos lenni. Most már az egész tésztagyártási hadművelet sem tart olyan sokáig, úgyhogy egyre többször veszem elő a gépet.Ma szélesmetéltet gondoltam ki a kéksajtos gombaraguhoz, és hogy legyen ideje a tésztának száradni, 9 órakor összegyúrtam 30 deka lisztet három tojással, sóval és borssal.
A tésztát három részre osztottam, és először a gép sima nyújtó részén (amelyiken a lasagna tészta is készül) küldtem át, előbb a legvastagabb, 1-es, aztán a 4-es, majd a 6-os fokozaton, így vékonyítottam szépen türelmesen. A hosszú tésztalapokat megliszteztem, egymásra fektettem, és 7 centinként elvágtam. Ezután ráraktam a gépre a szélesmetélt-vágó fejet, és a lapokat egyenként áttekertem rajta. A szélesmetélt-halmot a lisztezet munkalapon szétterítettem, és hagytam, hadd száradjon.
A ragunak jóval később álltam neki, nagyjából húsz perc alatt elkészül.
Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
kb. 50 deka gomba
fél citrom
2 tk mustár
2 dl főzőtejszín
2 dl tejföl
10 deka kéksajt
tárkony
só, bors
A hagymát felaprítottam, és eg magas falú serpenyőben kevés olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a gombát, rácsavartam a fél citrom levét, sóztam, borsoztam, és hagytam, hadd fője el a saját leve jórészét. Tíz perc kellett hozzá nagyjából; ekkor belekevertem a mustárt, majd felöntöttem a tejszínnel, a tejföllel, megszórtam a tárkonnyal. Amikor felforrt, belemorzsoltam a sajt felét, és elzártam a gázt.
Kifőztem a tésztát sós forró vízben – sokkal hamarabb megfő, mint a bolti szárított -, tányérokra adagoltam, mertem rá a mártásból, és morzsoltam a tetejére még egy kis sajtot. Ha nem fogyott volna el a múltkor, most még pirítottam volna a tetejére egy kis durvára vágott diót.
Ez finom lehetett. Éppen most gondoltam rá, hogy kihasználatlan a tésztagépem, de most már elő fogom venni én is a te hatásodra 😀
Először olyan sokáig elszórakoztunk a gyártással, hogy egy darabig elő sem vettem a gépet. Aztán nem volt otthon tészta, lusta voltam elmenni a boltba, úgyhogy újra nekiduráltam magam – és rájöttem, hogy előzőleg mit csináltam rosszul. Most meg már sitty-sutty megy a dolog…:)
A mindenit!Szuper a gombaragud, s hozzá házitészta! Itt ájulok el 🙂
Jaj ne!! 😀
Nekem van egy tésztagépem már vagy 1 éve, de még soha nem használtam, itt az ideje. :DCsak annyit hiányolok ált. a leírásokból (van, ahol írtad, meg egyértelmű), hogy hány személyre szólnak, ti hányan ettétek.Nem szeretnék se keveset, se túl sokat csinálni (bár ez utóbbi még mindig jobb).
Eszter, igazad van…ez tényleg hiányzik. Általában hatunknak készítem az ételt,a jövőben erre odafigyelek…