Nagyon viccesek a fotók egymás mellé rakva… Csak döbbenek, te jó ég, mennyit nőttek ezek a gyerekek!
És végre elérkezett az én láblógatós időm, amelynek örömére olyan császárzsemlét sütöttem, amilyet soha még. Az ötletet, a formázás módját Yasmine bazárjában találtam, ott tessék megnézni, videó is van! A tésztám pedig egy egyszerű tejfölös kelt tészta volt.
A hozzávalók:
kb. 2 dl víz
2,5 deka élesztő
1 tk cukor
2 nagy ek tejföl
1 tk só
50 deka liszt
A kenyérsütőbe tettem a hozzávalókat, és addig adtam még hozzá lisztet, amíg szépen gömbölyödő tésztát nem kaptam. Kelni hagytam, majd téglalapra „paskolgattam”, és tíz csíkra vágtam. A csíkokat nyújtottam tovább, kb 30-35 centis „kígyókká” (mint régen az oviban, gyurmából…), és itt már tényleg inkább ajánlom a videó megtekintését, mert ha csak úgy leírom, hát, nem biztos, hogy valaki is megérti, mit kell tenni. A megformázott zsemléket még 20 percig kelesztettem, majd lekentem tojással, és kb. 13 perc alatt 210 fokos sütőben megsütöttem. Soha zsemlém ilyen finom nem volt.
Gratulálok, nagyon helyesek!
Nekem nem hagyják magukat így fotózni, sajna-csak ha jó a hangulatuk.Reggel sosem az…Irigyellek, szép emlékek..Off: szép az új külső, gratulálok!
Köszi…:)A fotózást ők sem igazán szeretik (pontosabban nem mindenki), de ebben az esetben nincs más választásuk. A két fiún lehet látni, hogy nem igazán rajonganak az ötletért…
Ez nagyon jó ötlet. Bizony, számunkra nem szembetűnő, ahogy a gyermekeink nőnek, de mondjuk a pedagógusoknak annál inkább szeptember elsején. Valaki más olyan sorozat fotót készített, hogy a hintában ült a kislánya. Minden évben lefényképezte. Olyan szépen sorba lehet rakni ezeket, mint egy díszítő gyöngysor.
Isten éltesse sokáig a gyönyörű gyermekeidet és a szüleiket is, hogy minél tovább örülhessenek az ők fejlődésüknek, sikereiknek. Ezek az iskolás évek a legszebbek… Sajnos, én már lassan ebből is kinövök, nagyfiam már három éve dolgozik a tömeghülyítés iparágában (reklámszakértő), a lányom idén már gimnáziumba megy más városba és nem valószínű, hogy ott leszek az évnyitón. 🙁
Köszönöm!Olyan furcsa, épp tegnap mondtam az óvónőnek, hogy tíz éve járunk hozzájuk a csoportba, és ez az utolsó év, hogy még megyünk… Kijárja az ovit a legkisebb is.