Séfséges szakácssapka

Földim, Max ajándékozott meg ezzel a kedves szakácssapkával. Bevallom, ezen „vándordíjak” értelmét leginkább abban látom, hogy olvasóink figyelmét felhívjuk más bloggerek alkotásaira.

Én ezúttal például olyanokéra szeretném, akikkel nem, vagy legfeljebb csak futólag „találkoztam”, de nem vagyok rendszeres olvasójuk, esetleg ezelőtt még nem is látogattam meg őket.

Na, mindjárt kivétel Fahéj és feta, akinél már sokszor jártam, sőt, egy receptet is hoztam már tőle. Szeretem olvasni, szeretem a receptjeit, és sok boldogságot kívánok neki így ismeretlenül – merthogy nemrég volt az esküvője.

A következő Fehérnyúl, akire, nem is értem, hogy nem akadtam eddig – a jövőben gyakrabban rákattintok, főleg, ha gyakrabban ír ilyen jókat…

Aztán, itt van Garffyka, akit ugyan sokszor láttam már ténykedni, sőt, tudom róla, hogy ő a legleleményesebb étteremalakító, de valahogy mégsem vendégeskedtem nála még. Fogok.

Kemencetűz mellet sem üldögéltem ezidáig… Finom ételek, kedves leírások, jószívvel ajánlom mindenki figyelmébe.

Bombadil Toma felé is szeretném pótolni azt a hiányosságomat, hogy még nem épültem be állandó olvasói közé. Nincs rá mentségem, fantasztikus kacsatöpörtyűnk a télen az ő receptje alapján készült, mégsem vontam le a megfelelő következtetéseket… A jövőben ez másképp lesz.

Nos, meg is van az öt… Köszi Max, enélkül a játék nélkül tényleg úgy érzem, szegényebb maradtam volna! 🙂