Egy hete érintett meg először a karácsonyi hangulat. Azóta gyűjtöm az ajándékötleteket, és elhatároztam, hogy amit találok, és jó, azt itt a blogon is közzéteszem.
Pár hete csomagot hozott a postás, a villányi Ősi Pincészet ajándéka volt benne: egy üveg kékfrankos, és három üveg borlekvár.
Bizony, borlekvár: kiváló minőségű villányi kékfrankosból, rozéból és mustból. A pincészet „háziasszonya”, Dóri küldte a kóstolót, aki olvasóm, és egyáltalán nem kérte, hogy reklámozzam a termékeiket, de annyira jók, hogy gondoltam, megteszem kérés nélkül is.
Ahogy az ember várja, a Frankos lekvár a legkarakteresebb, a Rozé könnyedebb, a Mustrát pedig, bevallom, még nem volt szívem kibontani. A Kékfrankosról viszont tudok véleményt mondani, nagyon finom, testes, csersavakban gazdag, gyümölcsös illatú bor.
Nézzetek körül a pincészet honlapján, szerintem bármelyik termékükből kiváló ajándék lehet.
Köszi az ötletet!
Húúú, Móni, köszi a reklámot! :)Dóri
Szia,Mi az a borlekvár? Borzselé? Vagy bor, pektin, cukor? Vagy félreértettem és szőlőlekvár?Üdv,LP
Nem kóstoltad még a borzselét?Arra lennék kíváncsi, hogy mivel van fűszerezve…Egy veszprémi kirakodóvásáron láttam hasonlót JAMbori néven, de ahhoz túl drága volt, hogy kóstolás nélkül megvegyem…Viszont szívesen „utángyártanám” Karácsonyra ajándéknak. 🙂
Tulajdonképpen borzselé, igen, pektinnel.Ugye, itt nem tudjuk elkülöníteni a lekvárt és a zselét, mivel az alapanyag bor – az állag lágyabban kocsonyás, mint mondjuk a zselénél. De ezt is hívhatjuk zselének. A fűszerezése fantázia dolga, ebben van szegfűszeg, meg talány fahéj.