Amint azt tegnap ígértem, közzéteszem az általatok küldött cikis történeteket, szépen, egyesével, amint korábban a Napi Szabónét. Többen küldtetek már e-mailt, és nagyon remélem, hogy a sorozat hatására egyre többen írtok majd – a jelmondatunk az, hogy senki sem tökéletes!
Van egy tündéri cicánk. Fekete, fehér mancsokkal. Nagyon szeret minket, mert mindig hoz egy-két egeret nekünk. Lerakja a teraszajtóban, hogy reggel megtaláljuk őket. Szerintem nem érti, miért nem vagyunk elájulva attól, hogy ő milyen ügyes. Egyszer vendégek voltak nálunk, barátok hozták el az ő barátaikat beszélgetni, és megismerkedni velünk. Ültünk a nappaliban, nyár volt, az ajtó nyitva a kert felé.
Chaka egyszer csak bevonul, és lerak a szoba közepére valamit. A valami egy egér, de még nagyon is él, elrohan a szoba közepe felé. A vendégek visítanak, mi is, mindenki ugrál fel a kanapéra. Tízperces hajsza, mindent elhúzkodunk a fal mellől, megvan az egér. Igazából a cica fogta meg megint; fölkapom, szájában az egérrel, és kiviszem a kertbe. Bútorok vissza a helyükre, mindenki leül, és kipiheni az izgalmakat.
Újdonsült barátainkról azóta se hallottunk. Máig azon gondolkodom, miért nem írtak még egy e-mailt sem. Pedig igazán finom sütit sütöttem a tiszteletükre… Lehet, hogy nem ízlett nekik?
A ti történeteiteket várom a praktikaksokgyerekhez(kukac)gmail(pont)com címre!
Valószínű, hogy nem a sütiben volt a hiba.
Nekünk is macskáink voltak és fiaim nagy állatbarátok. A macska fogott egy egeret, amit a kisfiam nagy nehézségek árán tudott csak megmenteni a szájából. Egy 5 literes befőttes üvegben másnap elvitte,remélve a piros pontot környezetből.A jutalom elmaradt, a tanító néni a pad tetejéről sikítozott.
:))) Nekem egyszer az egyik rokon néni mondta (a mamámnál nyaraltam éppen), ha hozunk neki békákat, süt nekünk rántott békacombot. Lementünk az unokatesümmal a partra, aztán fogtunk egy vödör varangyosbékát. A rokon néni visítva menekült előlünk, amikor üldözőbe vettük a vödörrel, hogy süsse meg, amit ígért…
Nálunk két kutya van, akik szeretnek a kanapén aludni. Szépen kiporszívóztam én, mielőtt jöttek hozzánk vendégek. Arról én nem tehetek, hogy mind a ketten fekete nadrágban voltak:)
Azóta nem jönnek…
hmmm… hát igen:).
Nos, kérem, innentől tessék az ilyeneket E-MAILBEN NEKEM!!! 😀
Móni, gyerek nélkül is annyi ilyen sztorink van, h ellátnánk egy darabig munícióval 😀
majd válogatok 😀
Oké, várom!!!:)