A kifli hiteles történetére akadtam nemrég a Zsemley Oszkár által írt „A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története” című könyvben, amelyet 1940-ben adott ki A Magyar Sütő-, Cukrász- és Mézeskalácsos Ipar Történetének Kiadóhivatala. Azért ez nem semmi!
„Vajjon jutott-e már valakinek eszébe, amikor az illatos kávéhoz a friss kiflit ropogtatta, hogy ki sütötte az első kiflit és hogy miért olyan alakú a kifli, mint amilyen. Mint a kelő, vagy fogyó hold aszerint, hogyan fordítom.
Pedig igen érdekes történeti, illetve történelmi esemény szülte a kiflit.
Tudjuk, hogy a török császárnak igen fájt a foga Bécsre, s el is határozta, hogy elfoglalja azt. Hatalmas seregével körülvette a várost, s bár nap-nap után hevesen ostromolta, támadásait a város védői, köztük a céhek hősiesen harcoló tagjai, a mesterek mindig visszaverték. Amikor a török vezér látta, hogy a várost erővel meg nem veheti, cselhez folyamodott.
Aknákat ásatott a város falai alá, hogy azokat levegőbe röpíthesse.
Azonban a véletlen folytán az egyik akna egy pékműhely alá került. A műhelyben éjjel dolgozó munkások figyelmesek lettek rá, hogy alattuk döng a föld, s hogy a műhelyben mozognak a tárgyak és a dagasztó teknő.
Rohantak a parancsnoksághoz, s elmondták észrevételüket. Ott természetesen rögtön tudták, hogy miről van szó. Félreverték a templomok harangjait, s az álmából felriasztott lakósság meghiusította a törökök tervét.
A törökök ez újabb kudarc után elvonultak Bécs falai alól és a város falain kívül volt Stefans templom tornyára, ahová a törökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt.
Ekkor, 1529-ben, készítette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű sütőmester. És ez a kifli csakhamar meghódította az egész világot.
Ez a kifli hiteles története.”
Aki nem hiszi, járjon utána. Az én bevált kiflireceptem pedig a következő:
Hozzávalók:
3 dl tej
3 dkg élesztő
1 ek cukor
kb. 60 deka liszt
2 ek olívaolaj
kb. 2 ek tejföl
1 ek só
A kenyérsütő üstjébe öntöm a langyos tejet, hozzáadom a cukrot, és elmorzsolom benne az élesztőt. Ha felfutott, beleteszem a többi hozzávalót, és elindítom a gépet a sütemény programon, nálam azon nem szórakozik előmelegítéssel. Kb. 20 perc alatt szépen összedagasztatom a tésztát, ha ragacsos, még adok hozzá lisztet, ha túl kemény, és nem gömbölyödik szépen, akkor tejfölt. Duplájára kelesztem.
Ha megkelt, tíz, nagyjából egyforma darabra vágom, és ezeket négyzetté nyújtom (kb. 15×15 centisre). Ezután a tésztát az egyik sarkától elkezdem feltekerni a másik sarkáig úgy, hogy a felétől még nyújtom egy kicsit a maradék háromszöget. Hogy ez pontosan hogyan történik, az itt megtekinthető a Kenyerek és Péksütemények Nagyasszonya, Limara videóján:
A kifliket sütőlapra teszem, és betolom a sütőbe, amit csak ekkor kapcsolok be. 210 fokosra állítom, így pár percig kelnek még, de arra már incs idejük, hogy nagyon dundik legyenek. Kb. 18 perc alatt sülnek meg.


Jó kis történet! :)A tejfölt lehet joghurttal, vagy kefírrel is helyettesíteni?
Igen! Sőt, a múltkor, amikor sok volt, 3 dl aludttejjel készítettem, hát az valami különösen finom lett!
Na ez az! Lángost csináltam múltkor és nem volt tejföl. Zsupsz bele a hűtőben figyelő kefírt. És szerintem sokkal finomabb lett a tészta. (De jó neked, hogy van házi tejed.)
Meg kefírgombáim is vannak!:)
És éppen most nem emlékszem, melyik német város pékjei voltak, pedig múltkor volt az egyik regionális adón. Azoknak a pékeknek még van egy saját ünnepnapjuk is a városukban. Meg fogom keresni, ha ráérek.
Én úgy tudtam ez a croissant története, de tetszik nagyon :))
Lehet, hogy a croissant is azóta ilyen alakú…
Köszi a receptet..meg is sütöttem a családnak, nagy sikert aratott!!!!
Ismertem ezt a történetet, de már ki is ment a fejemből, köszi, hogy előástad.Nagyon helyesek a kiflik.
meghoztad az etvagyam egy kiflire!!!kar, hogy itt nincs. A sutonk pedig rossz!!!!
Timi, örülök! Igazából a mennyiségeket mindig saccra adom meg, mivel nincs mérlegem, ezért örülök az ilyen visszajelzésnek, hogy sikerült!
Wise Lady, köszi!:))Bea, meg kell szereltetni azt a sütőt! A sütő nagy örömök forrása!
Egészen pontosan Peter Wendlernek hívták a péket, aki az első kiflit megsütötte. 🙂
ez lett a „minden reggeli” kiflink, hála:-)