Nemrég beszereztem egy csomag Ziegler-féle ostya tortalapot. Hat nagy lap van benne, gondoltam, hétvégére jó lesz tartaléknak. Bár még csak péntek este van, egy hirtelen ötlettől vezérelve eldöntöttem, ismét csökkentem mogyoróvaj-készletünket, és beépítem valami krémbe, amit az ostyalapok közé töltök. Az elhatározástól számított tíz percen belül az asztalon volt a finom édesség, ami mindenféle adalékanyag nélkül is felveszi a versenyt a legfinomabb nápolyikkal.
Egy edényben 10 dkg vajat habosra kevertem 10 dkg porcukorral, hozzáadtam 20 dkg mogyoróvajat, 2 ek kakaóport. A masszát kétfelé kellett volna osztanom, de nem tudtam, mennyi kell egy „emelethez” – úgy alakult, az alsó szint vastagabb lett. Persze, ez az ízének egyáltalán nem ártott. Így hát összesen három lapot használtam fel a hatból, és ráadásul azonnal fel tudtam szeletelni – kb. 30 darab nápolyi lett belőle. Bizonyára még finomabb lett volna, ha hűtőbe tettem volna, és csak holnap szeleteltem volna fel. Bizonyára. De ezt már nem tudjuk meg.
A fehér ostyadarabok a krém szélén a szeleteléskor keletkezett „szilánkok” – ez is mutatja, mennyire frissek és ropogósak… Nem csoda, hogy a gyermekek folyamatosan rájárnak.
Én pedig suttyomban nyalogattam az edény szélén maradt krémet… mogyorós és csokis… csoki… csoki…
Hmm, ez nagyon jól hangzik. Ki kell próbálnom egyszer! Ostyalapokat látalában diós karamellkrémmel szoktam megtölteni, ha kíváncsi avgy rá, itt találod: http://edithreceptjei.blogspot.com/2009/04/husveti-eteleink-3-sutemenyek.html Kaamellkrém ostyalapokhoz – a címe, a bejegyzés közepe-vége táján. Mindenesetre, rá szoktam én is járni rendesen. Éppen ezért nem csinálom túl gyakran. Jaj, és ha hagyjátok, hosszú ideig eláll ez is. 🙂
Köszi:))Általában nem hagyják…
Én vajas-tejporos-kakaós masszát kevertem ki eddig,de ez tényleg nagyon gyors és egyszerű 🙂 És finom…